Nem jó, ha a tolmács egyébként túl beszédes. Ha nem tolmácsol, csak akkor beszéljen, ha kérdezik, és akkor sem túlságosan hosszan, hangosan vagy kioktatóan. Mindvégig őrizze meg a kívülálló szerepét, aki nem része a kommunikációs, ül. döntéshozatali folyamatnak, viszont bármikor képes elősegíteni, előbbre vinni azt. Tartsa állandóan észben, hogy amit hall, az nem neki szól. Nem élhet vissza helyzetével, hogy munkája során rendkívül sok új, esetleg mások számára is érdekes információkhoz jut hozzá. Ezeket nem adhatja tovább, sőt még csak azt sem érzékeltetheti kívülállókkal, hogy ő bizony sokat tud, csak éppen nem mondja el. Nem jó, ha a tolmács henceg, vagy bennfentesnek tünteti fel magát. Ugyanis nem az. Csak nyelvi szolgáltató, aki ha jól végzi a munkáját, bizonyára kellő elismerésben is részesül, azonban soha nem lesz igazán pótolhatatlan.

übersetzung fordítás | dolmetscher tolmács | lehrer tanár | teacher classes | hungarian translator

A minőség fogalma a tolmácsolásban

Minőségen a köznyelvben általában azt értjük, hogy valamilyen termék vagy szolgáltatás „jó”. Mindenkor szem előtt kell azonban tartanunk, német tolmács 10. kerület hogy a minőség nem abszolút kategória, csak viszonylagos lehet, milyenségét mindig csak valamihez képest tudjuk megállapítani.

A minőséggel foglalkozó nemzetközi szabványok, mindenekelőtt az ISO 90042 szerint (1992:9) a minőség a termék vagy szolgáltatás azon tulajdonságainak és ismertetőjegyeinek összessége, amelyek az előre rögzített vagy feltételezett elvárások teljesítésére való alkalmasságot határozzák meg. A termék vagy szolgáltatás minősége akkor jó, ha teljesíti a megrendelő, a vevő vagy az ügyfél ezzel kapcsolatos elvárásait. A tolmácsolás esetében a problémát az jelenti, hogy a legtöbb ügyfélnek, megrendelőnek a releváns felhasználóknak csak nagyon pontatlan, hiányos és többnyire szubjektív elvárásai vannak a tolmácsolás minőségét illetően.

Ha valamilyen terméket vásárolnak, banki, ügyvédi vagy orvosi szolgáltatást vesznek igénybe, az emberek általában sokkal jobban meg tudják határozni a minőséggel kapcsolatos elvárásaikat, mint a tolmácsolásra vonatkozóan. A tolmácsolási megbízást sokszor nem is a releváns felhasználó adja meg, hanem általában valamelyik beosztottja vagy titkárnője, aki még kevésbé képes meghatározni az elvárásokat.

A szolgáltatásnyújtás szervezése mindig azzal kezdődik, hogy az ügyfél leírja a szolgáltatással kapcsolatos elvárásait, a fodrásznál is pontosan megmondjuk, milyen hajhosszat vagy hajszínt kívánunk. A szolgáltató, a fodrász ezt követően kezdi meg a frizura elkészítését. A tolmácsolás esetében csak hosszadalmas rákérdezések után kezdheti meg a szolgáltató a megbízás teljesítését, mert a megrendelés szinte semmiféle konkrét specifikációt nem tartalmaz. Sok esetben zokon is veszik a tolmácstól, ha érdeklődik, és előzetesen meg kívánja ismerni a munkakörülményeket. A válasz gyakran az, nem lesz nehéz a feladat, ne féljen, tudja az idegen nyelvet, pontosan azt kell mondania az egyik nyelven, ami a másikon elhangzik. A tolmácsnak kell tudatosítania a megbízóban, mikor, milyen tolmácsolásra, hány tolmácsra, milyen technikai berendezésre stb. van szüksége ahhoz, hogy az adott rendezvényen elérje a kitűzött kommunikációs célt.

A minőség viszonylagosságát már érintettük a munkakörülményekkel kapcsolatosan is. A tolmácsolás minősége mindig csak „ott és akkor” dől el, és csak ahhoz képest ítélhető meg, milyen feltételek között dolgozik a tolmács. A minőség szempontjából meghatározóak a munkakörülmények, a szinkrontolmácskabin mérete, felszereltsége, szellőzése stb., a mikrofon és a hangszórók működése, az adott téma komplexitása, az elhangzó szövegek koherenciája és kohéziója, a beszéd sebessége, a rendelkezésre álló felkészülési anyagok, szinkrontolmácsolásnál a tolmácscsapat összetétele, a tolmácskollegák együttműködési és segítőkészsége, konszekutív tolmácsolásnál a tolmácsolandó szövegegységek hossza és számos más egyéb tényező.

Emanzipationsschritt, der Kultur als zentrales Identitäts- und Repräsentationskonzept des Individuums wie von Gruppen und Gesellschaften akzeptierte ungarisch offizieller dolmetscher 9. bezirk.

Die Darstellung dreier grundlegender Kulturbegriffe bei Hans-Jürgen Lüse- brink scheint mir besonders geeignet, den Bogen von „cultura“: Pflege, Land-bau35 zum Kulturfaktor in der Translation und zu den Eckpunkten der vorlie-genden Arbeit - Emotion, Sprache, Kultur, Translation - zu schlagen. Neben dem mit Begriffen wie „Bildung“ und „Kunst“ eng verknüpften traditionellen intellektuell-ästhetischen Kulturbegriff und dem materiellen (instrumentellen) Kulturbegriff, der Begriffe und Wirklichkeitsbereiche wie Unternehmenskultur und Gastronomiekultur umfasst36, führt Lüsebrink den anthropologischen Kulturbegriff an, der mit seinem Verständnis von Kultur als „Gesamtheit der kollektiven Denk-, Wahrnehmungs- und Handlungsmuster einer Gesellschaft“37 der Interkulturellen Kommunikation zugrunde liegt.

1.2.2      Kultur und interkulturelle Kommunikation

Auf die Kulturanthropologie (Goodenough 1964)38 greift auch Heinz Göhring zurück, erweitert jedoch den Begriff der Kultur für Übersetzer und Dolmetscher als Akteure in ungarisch dolmetscher budapest 18. bezirk interkulturellen Kommunikationssituationen:

Kultur ist all das, was man wissen, beherrschen und empfinden können muß, um beurteilen zu können, wo sich Einheimische in ihren verschiedenen Rollen erwartungskonform oder abweichend verhalten, und um

34           Kaschuba 2004:135 ungarisch telefondolmetschen budapest.

35           Detaillierte Beschreibung der Iintwicklung des Begriffspaars Kultur und Zivilisation und des Kultur- Begriffs bei Nünning 2005:105 ff. bzw. 112 ff. Zur Begriffsgeschichle vgl. Reckwitz 2004:3 ff.

36           Prunc (2012:340) spricht von der „Translationskultur“ als einem gesellschaftlichen Konstrukt. 

sich selbst in der betreffenden Gesellschaft erwartungskonform verhalten zu können> sofern man dies will und nicht etwa bereit ist, die jeweils aus erwartungswidrigem Verhalten entstehenden Konsequenzen zu tragen.39

Er regt an> der Dolmetscher möge in sich eine kulturanthropologische Perspektive entwickeln, d. h. „die auf die Entdeckung von Kulturmustern geeichte Neugier, Sensibilität und Sichtweise des Kulturanthropologen“ an den Tag legen und für den Ausbau seiner fremdkulturellen kommunikativen Kompetenz nutzen.40 Ähnlich versteht Vermeer Kultur: nicht als materielles Phänomen, sondern als „Programmierung des Geistes“ für den Umgang mit Menschen und Dingen nach bestimmten, sozial akzeptierten Regeln, gleichsam als ein für eine Gesellschaft typisches Orientierungssystem. Seine Formulierung ist knapp, aber inhaltlich umfassend und betont den Aspekt der Normen und Konventionen, von denen die Gesamtheit - bei aller jeweiligen Individualität - geprägt ist:

Kultur sei die Menge aller Verhaltensnormen und -konventionen einer Gesellschaft und der Resultate aus den normbedingten und konventionellen Verhaltensweisen.41

Das so formulierte Kulturverständnis scheint geeignet, als Anknüpfungspunkt für die Fragestellungen und Betrachtungen der vorliegenden Arbeit zu dienen, die der Auffassung folgt, dass translatorisches - in diesem Falle dolmetscheri-sches - Handeln situativ gebunden ist und Kommunikation über kulturelle Barrieren hinweg ermöglichen soll.

BACK